Ugrás a fő tartalomra

Nyitány


Szeretettel üdvözlök mindenkit az "Autizmusról" blogon! Magam számára is kérdés, hogy van-e szükség még egy többedik autizmusról szóló oldalra? De sok, általam hasznosnak tartott dolgot szívesen megosztanék másokkal is
Ki vagyok? 
Egy autista kisfiú édesapja. Tehát érintett szülő. Foglalkozásom: pedagógus (nem gyógypedagógus). Nem vagyok autizmussal foglalkozó szakember, csak próbálom az ismereteimet gyarapítani.
Mi a blog célja? 
Röviden: szemléletformálás.
Hosszabban: amióta az autizmus az életem része lett, próbálok utánaolvasni, gondolkodni, más szülőkkel és szakemberekkel kommunikálni a témával kapcsolatban. De mindezek mellett főleg próbálom megérteni a fiam gondolkodásmódját, igyekszem segíteni a boldogulásban. És ez alatt az idő alatt egyre inkább világos lett számomra, amit persze a szakirodalomban olvashatunk is, hogy egy teljesen más fajta gondolkodásmóddal van dolgunk. És csak akkor tudjuk az autistát (és a körülötte levőket is) valóban segíteni, ha teljes szemléletváltáson megyünk keresztül. A hagyományos kommunikációs és pedagógiai eszközök szinte teljesen haszontalanok, de legalábbis nagyon meg kell szűrni őket. Ez nem újdonság. Ennek ellenére naponta találkozom olyan érintett szülőkkel és gyógypedagógusokkal, akik megdöbbentő módon nagyon sok fontos dologról tudomást sem vesznek. A magam csekély eszközeivel ez ellen próbálok tenni.
Mik lesznek a blogban? 
Terveim szerint főleg cikkeket osztok majd meg, angol nyelvű írásokat saját fordításban, de nyilván a saját gondolataim, kétségeim megosztása is helyet kap majd.
Mik nem lesznek a blogban?
Alapvetően nem laikusoknak szóló ismeretterjesztő blogot tervezek. Ilyenek ugyanis vannak nagyon jók. (De könyvek biztosan.) Ez persze nem jelenti azt, hogy esetleg nem profitálhat belőle bárki. Nem tervezek a személyes életünkről sem írni. Ilyen blogok is vannak szép számmal, köztük nagyon jók is. Nem lesz benne semmilyen sarlatánság, vagy az autizmus gyógyítását célul kitűző módszer propagandája. Nem lesznek "kattintásvadász" cikkek, enyhe borzongást okozó auti-rémtörténetek a nagyvilágból.
Kiknek szól? 
Azoknak, akik hozzám hasonlóan szeretnék segíteni, hogy az autisták jól érezzék magukat a bőrükben. Azoknak, akik szeretnék, hogy az autisták világa és a többségi társadalom világa nagyobb metszéspontban tudjanak kapcsolódni. Minden visszajelzést, hozzászólást szívesen fogadok. A blogon lévő tartalmakat kérem, hogy csak pontos forrásmegjelöléssel használják.

Jó olvasást!


Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Magasfeszültség

  Andrew McDonnell klinikai szakpszichológus, a Studio3 nevű képzési központ alapítója és vezetője. Fő tevékenységük a viselkedésproblémák kezelése olyan embereknél, akik valamilyen kihívással küzdenek (autisták, értelmi sérültek, stb.). A Studio3 munkatársaival főként olyanoknak tart tehát tréningeket, akik a munkájuk során az előbb említettekkel dolgoznak (gyógypedagógusoknak, ápolóknak, stb.). McDonnell a Low Arousal Approach (alacsony feszültségszint módszer) – a továbbiakban LAA - megalkotója, melynek lényege, hogy a kihívásokkal küzdő egyén magas feszültség- és stresszintjét segítsék alacsonyan tartani, vagy ha az már kritikus szintet ért el, tudják a helyzetet helyesen kezelni. Ehhez a legkülönfélébb technikákat alkalmazzák, azonban a fizikai korlátozások (lefogás, elzárás, lekötözés, stb.) minden formáját elutasítják, mivel ezek csak növelik a problémát, nem beszélve anti-humánus mivoltukról. A Studio3 képzései gyakran zajlanak lakóotthonokban, vagy iskolákban, mert á...
Megjegyzés küldése
További információk

Ki tehet róla?

Az autisták fokozottabb stresszhatásnak vannak kitéve. Ezt okozhatják a körülöttük lévő világ megértésének a nehézségei éppúgy, mint a túl sok, vagy túl erős ingerek, amiknek a szenzoros túlérzékenységtől szenvedők még kiszolgáltatottabbak. És ha stressz túl nagyra nő, akkor következik be a „meltdown”, a kiborulás. Ez általában teljes kontrollvesztéssel jár (ebben is különbözik a hisztitől), része lehet a tárgyak-, más emberek-, és az önmaga elleni agresszió, a rombolás, sikítás, stb. Nagyon fontos, hogy hogyan tekintünk erre a dologra. A lényeg, hogy ezt senki sem mások bosszantására csinálja, hiszen a viselkedését ez alatt nem igazán tudja uralni. Mint ahogyan a környezetében levőknek is igen óvatosaknak kell lenniük, mert a segítő szándékuk ellenére könnyen ronthatnak a helyzeten. Az autisták maguk is szenvednek ettől az állapottól, sőt, ők szenvednek igazán. (A meltdownról bővebben ezt az írást ajánlom.) Hozzá kell tenni, hogy nem feltétlenül csak autistáknál jelentkezhet ez...
Megjegyzés küldése
További információk

TEACCH

TEACCH A TEACCH (Treatment and Education of Autistic and related Communication-handicapped CHildren) program az autizmussal foglalkozó emberek között széles körben ismert. De sajnos sokszor félreismert és félreértett. A magam számára szerettem volna tisztázni a TEACCH lényegét, és ebben sokat segített ennek a blogbejegyzésnek az elkészítése. Remélhetőleg mások is találnak benne hasznos információkat. Ahhoz, hogy a TEACCH jelentőségét megértsük, érdemes kitekintést tenni, hogy honnan és miként indult. Ezért ezt a bejegyzést az autizmus történetének rövid áttekintésével kezdem. Előzmények Az autizmus kutatásának a történetében mérföldkőnek számít  Leo Kanner   1943-as  tanulmánya , amelyben tizenegy gyermek példáján keresztül mutatta be az autizmus jellegzetességeit. A bemutatott - és a hozzájuk hasonló - gyerekek ebben az időben leggyakrabban a „gyermekkori skizofrénia”diagnózist kapták, mivel sok hasonlóság mutatkozott az ők és a felnőtt skizofrének ...
Megjegyzés küldése
További információk